Magyarországnak végre kell hajtania az EU Bíróságának ítéletét, és 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot – írja az Európai Bizottság Orbán-kormánynak címzett friss levelére hivatkozva a Népszava.
Jonathan Reynolds, az Egyesült Királyság frissen kinevezett üzleti és kereskedelmi államtitkára kedden kijelentette, hogy bízik abban, hogy az Európai Unióval fennálló kereskedelmi akadályok egy része megszüntethető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a viták rendezésére szolgáló mechanizmusról még további tárgyalások szükségesek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról a 200 millió eurós büntetésről volt szó, amelyet az Európai Bíróság szabott ki Magyarországra, mert a menekültügyi rendszer nem felelt meg az uniós szabályozásnak. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körbe Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével, hogy mire számíthatnak azok a házaspárok, akik felvették a babaváró hitelt, de nem teljesítették a feltételeket. Ennek az ad aktualitást, hogy 5 éve él ez a lehetőség és az első párok már szembesülhetnek a problémákkal.
Két történelmi jelentőségű bírósági ítélet is született az elmúlt időszakban a klímavédelem ügyében, amelyek alapján szerzőnk azt sürgeti, hogy az energetikában is előremutató modellt kell felépíteni, és "invesztálni kell többek között az energia megtermelését, szállítását / tárolását és elosztását végző rendszerekbe is". Előrebocsátja: "Ez sajnos azt is jelenti, hogy az EU lakosainak meg kell fizetnie technológiai átmenet árát. Aki korábban ébredt, annak kicsit kevesebbet, aki még kótyagos a szunditól azoknak többet. Egy biztos: most utólag, egy összegben sokkal fájóbb lesz, mint lett volna apránként, az össznépi házimozi-bulik, vagy új és folytatódó környezetszennyező beruházások támogatása helyett."
Közel tíz éve tartó vita és pereskedés után marasztalta el az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 200 millió eurós bírságra válaszlépéseket ígért, hogy „Brüsszelnek jobban fájjon”. Brüsszeli tisztviselők azt mondták a Portfolio-nak, hogy a kormánynak korlátozottak a lehetőségei, hogy kihúzza magát a fizetés alól, ha pedig ellenáll a kabinet, akkor az EU-támogatásokból vonják el a büntetést.
A kormány által előzetesen várt napi 6 millió forint helyett napi közel 400 millió forintos (napi 1 millió eurós) pénzügyi bírságot, és 200 millió eurós átalánybírságot kapott az Európai Bíróságtól a menekültügyi politikai döntések miatt – derült ki a csütörtökön kihirdetett bírósági ítéletből. A szöveg azzal indokolja a rendkívül súlyos büntetést, hogy „Ez a mulasztás, amely abban áll, hogy szándékosan elkerüli a közös uniós politika egészének alkalmazását, az uniós jog példátlan és rendkívül súlyos megsértését jelenti”. A bírósági ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Éves szinten számolva ez a bírság mintegy 140 miliárd forintos terhet jelent Magyarország számára.
A kormányzó brit Konzervatív Párt kedden bemutatott választási programja szerint London kész lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságával (EJEB) is dacolni a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítésének ügyében, ha a konzervatívok a júliusi parlamenti választás után kormányon maradnak.
A Moderna bejelentette, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal a Pfizerrel és a BioNTech-el szembeni, COVID-19 vakcinával kapcsolatos jogvitában az ő javukra döntött, fenntartva az EP949-es szabadalmuk érvényességét.
Alig pár nappal az európai parlamenti választások után, június 13-án hoz ítéletet az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló, korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztásáról. Emiatt 1 millió euró azonnali bírság, és egy napi büntetési tétel is sújthatja majd a magyar költségvetést. A magyar kormányt más vitás ügyekben is a testület citálják.
Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.
Az Európai Bizottság várhatóan napokon belül kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, amiért az uniós egységes piaci szabályokat megsértve extra díjat vetett ki a gáztárolókból a szomszédos országoknak értékesített gázra - tudta meg a Reuters két jól informált forrástól. A Bizottság hivatalosan nem erősítette meg, hogy ez a lépés bekövetkezik, a német kormány pedig azt hangsúlyozza, hogy a 2022-es válság alatt a német tárolók feltöltése kulcsfontosságú volt, aminek előnyeit egész Európában érezni lehetett. A német exportadó az árszint emelése miatt Magyarország és a többi régiós ország leválását is nehezíti az orosz vezetékes földgázról.
Az Európai Emberi Jogok Bíróságának döntése, amely szerint a svájci kormány megsértette az idős nők emberi jogait az éghajlatváltozás elleni küzdelem elmulasztásával, precedenst teremtett. Ez növelheti a hasonló ügyek sikerességét, és jelentős hatást gyakorolhat Európa-szerte folyamatban lévő további peres eljárásokra - írja a Reuters. Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio Sustainabla Tech rendezvényén április 24-én, regisztráció és részletek itt!
Egy franciaországi nemzetközi bíróság kedden hozta meg a döntését, amely szerint Svájc emberi jogokat sért, amiért nem tesz eleget a klímaváltozás elleni küzdelemben – számolt be a CNN.
A két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványokba való kötelező beillesztése összeegyeztethető a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető joggal - közölte az Európai Bíróság. Mivel azonban az intézkedést előíró rendeletet téves jogalap megválasztásával fogadták el, a Bíróság e rendeletet érvénytelennek nyilvánítja, fenntartja azonban annak joghatásait legkésőbb 2026. december 31-ig annak érdekében, hogy az európai jogalkotó a megfelelő jogalap alapján új rendeletet fogadhasson el.
Az egyik legismertebb magyar vonatkozású adóítélet a Docler ÁFA-ügye volt, de most is születnek érdekes ítéletek és vannak függő ügyek az Európai Bíróság előtt, amelyek egyes adóhatósági eljárásokat nem csak az uniós adószabályokkal, hanem az alapvető jogokkal is összeegyeztethetetlennek találnak.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka által tegnap kiadott vélemény szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda véleménye szerint ha a végső ítélet is ezzel a tartalommal születik majd meg, az nemcsak hogy megkönnyíti majd a külföldi vállalkozások hazai áfa-visszaigénylését, de korábbi áfák visszatérítését is megnyithatja.
A hitelpiac az egyik olyan terület, ahol ma már napi szinten találkozhatunk MI alapú megoldásokkal, ugyanakkor itt is jellemző, hogy nem értjük, nem látjuk át, hogy pontosan hogyan is érint mindez minket. Az ilyen alkalmazásokra vonatkozó szabályozás egyik kiemelt célja, hogy ezek az információk megismerhetővé váljanak az ügyfél számára, ugyanakkor ez az elvárás az MI természetéből fakadóan tartogat kihívásokat. Az Európai Unió Bírósága a SCHUFA ügyben a napokban ki is mondta, hogy az automatizált hitelbírálat csak szigorú feltételek mellett lehet megengedett. Milyen szempontokkal bővül a hitelbírálat, mit jelent mindez az ügyfél számára, és erről hol és hogyan értesül? Hogyan fogja tudni értelmezni azt a döntési folyamatot, amelyet még a bank munkatársai sem feltétlenül látnak át, és egyáltalán hová fordulhat panasszal? A Portfolio Belényi Andreát, Menyhárd Attilát és Várady Endrét, a VJT&Partners Ügyvédi Iroda szakértőit kérdezte.
A GDPR alapján személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbítása akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság értékelése szerint a harmadik ország megfelelő védelmi szintet biztosít, azaz, ha az adott állam az uniós polgárok részére ugyanolyan mértékben biztosítja a magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogaik érvényesülését, mint az Unióban működő mechanizmusok. A július 10-én elfogadott, az EU-USA adatvédelmi keretről szóló határozatában a Bizottság az Egyesült Államokat ilyen országnak ismerte el; a döntés újabb mérföldkő a transzatlanti adatáramlások garanciális biztosítékait illetően. A témáról Bárányos Krisztinát, a Smart Specialist Zrt. GDPR üzletágért felelős szakmai igazgatóját kérdeztük, aki rész vett a GDPR Rendelet EU-s szintű előkészítésében is.
Az EU-s és a magyar antitröszt jog viszonyát az elmúlt három évtizedben egy sajátos kettősség jellemezte. A tagállamok közötti kereskedelmet nem érintő ügyek tekintetében a versenyjog és versenypolitika nemzeti hatáskör, a magyar versenyjogi jogalkotás és joggyakorlat azonban alapvetően az EU-s versenyjog szabályozási modelljét követi.
Miután múlt pénteken uniós bírósági perrel fenyegette meg a magyar kormányt az Európai Bizottság a szénexportot korlátozó szabályok miatt, hétfő éjjel az egyik kormányrendelettel csendben rögtön eltörölte azokat, amely szabályokat egyébként tavaly nyáron hangosan kommunikált a kabinet.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
